I. Verstöredékek az athéni agóráról
A két töredéket az athéni agórán találták meg a régészek, talán egy a harcokban elesett athéniaknak emelt emlékműhöz tartozhattak. A szövegek töredékesen maradtak ránk, a legvalószínűbben így egészíthetőek ki:
1.
2.
Hevenyészett fordításban, magyarul nagyjából - amennyire tehetségem engedi hexameterben - a következően hangozhatna:
1.
Győzhetetlen és bátor e férfiaknak a szíve,
mert megküzdve a számtalan ellenség seregével
megfúrták a perzsák tervét, kik már a kapuknál álltak,
hogy tűz égesse a várost, melyet a tenger ölel.
2.
Mint sohasem kihunyó fény, csillog e hősöknek haditette:
ők akik Isteneinkkel nagy diadalt vettek a méden
víva csatákat szárazon és vizeken gyorsröptü hajókkal,
hisz látták, hogy Hellaszt súlyos rabszolgaigába vetik.
A töredékek szövege arra utal, hogy ezeket a háború első szakaszának - azaz a védelmi harcok után - végén, azaz Kr.e. 480 körül készíthették, hiszen a "szárazon és vizen" szövegrész egyértelműen a Szalamiszi tengeri győzelem utánra vonatkozik.
Kiadva: Inscriptions from the Athenian Agora. New Jersey: Princeton, 1966 p.4-5
Ui.: Közben felleltem a két töredék magyar fordítását Devecseri Gábortól, úgyhogy ide mellékelem azokat, igaz nála fordított a sorrend:
"Él eme hősök erénye örökké köztünk: akiknek
gondot a közjóért osztanak isteneink:
ők tették gyalog és ők gorssuhanásu hajókon,
hogy teljes Hellaszt szolgai nap nem igáz.
Vaslelkük volt keblükben, kik helyt a kapuknál
álltak lándzsásan számtalan ezrek előtt,
megfutamítva a perzsa hadat, mely a nagynevü parti
várost lángokkal vágyta kipusztitani."
In.: Devecseri Gábor: Arany lant I. Bp.: Magyar Helikon, 1979. p. 109-110