Horváth Gábor honlapja

"Ahol háborúban sem hallgatnak a múzsák..."

 Források


III. András perhalasztást rendel el

Lórév, 1291. június 21.

III. András a veszprémi püspök és a fehérvári polgárok között folyó pert a hadoszlást követő 22. napra halasztja.

„Datum pro memoria, quod causam, quam venerabilis pater dominus episcopus Wesprimiensis sabbato ante octavas Pentecostes contra G. iudicem, duodecim iuratus et cives Albenses iuxta continentiam litterarum nostrarum habebat in nostri presentia, propter presens regni negotium ad vicesimum secundum diem residentie nostri exercitus prorogandam duximus statu priori permamente. Datum in Turew feria quinta post predictas octavas.”[1]


III. András Vörös Ábrahám comesnek

1291. június. 24

„Az érsekek, püspökök és más bárók egyetértésével és tanácsából Vörös (Rufi) Abraam comesnak adja azokért a hűséges szolgálatokért, amelyeket különböző hadjáratokban, különösen pedig Albert osztrák herceg ellenében a határok védelmében vére ontásával és öt rokona halálával tett… Galánta nevű földjét minden tartozékával.”[2]


III. András Gardon fia Gardon (Gordon? Gárdony?) comesnak

(Fehérvár), 1291. június 29.

„a Drávántúli Gardon/Gardun fia: Gardon/Gardun comes érdemeire való tekintettel felmenti Gereben és Harasincha nevű birtokain élő jobbágyait a nyest-, a hétdénár- és az élelmiszeradó, valamint a zuluzma-nak nevezett báni beszállásolás alól. Gardon comes ugyanis a király trónra lépésekor az elsők között jött a Drávántúlról Budára az osztrák herceg elleni királyi seregbe, amellyel Musunium/Mosonium-ig vonult, majd innen Zágrábba küldte a király a határok védelmére; majd a kezén lévő Medue/Medwe várát átadta a királynak, és rábeszélte testvérét, Wokuzlaus/Wlkuzlaus-t is, hogy adja át a kezén lévő Kemlek/Kemluk várát.”[3]


III. András megerősíti Tódor alkancellár és testvére László comes privilégiumait

Fehérvár, 1291. július 3.

„Amikor a római király fia, Albert osztrák herceg ellen a tőle elszenvedett jogtalanságok miatt hadat indított és a királyi zászló kibontására (pro elevando vexillo nostro accessissemus) a fehérvári egyházhoz érkezett, Tódor mester prépost és alkancellár, testvére László ispán (comes), valamint másik testvérének, Miklósnak fia: Miklós kérték IV. László 1274. aug.4-i privilégiumának átírását és megerősítését.”[4]


III. András megerősíti Doroszló mester kérésére IV. László oklevelét

1291 (Július 3. körül)

Ugyanaz leírva mint az előző.[5]


III. András megerősíti Doroszló mester kérésére IV László oklevelét

(Győr), 1291. július 10.

„Amikor Albert osztrák herceg ellen hadjáratot indított és a fehérvári egyházban kibontva a királyi zászlót Győrbe érkezett, Doroszló (Duruslaus) fia: Doroszló (Duruslaus) kérésére, valamint azért, mert Doroszló mester H(enrik) bán fiaival a határokat vére ontásáig védte, továbbá az érsekek, püspökök és bárók tanácsából és akaratából átírja és megerősíti IV László 1285. szept. 16-i pátens oklevelét.”[6]


III. András király Gutkeled Lotárd bánnak és fiának Lászlónak

1292. június 22.

„Mi is megfontoltuk Lotárd bán és fia, László urak hűségét és mindazon szolgálatokat, aemlyeket az Albert osztrák herceggel, akkor fő ellenségünkkel szemben vívott háborúnkban nyújtottak…”[7]


III. András király Perény mesternek

1293. április 16.

„Továbbá, mikor Albert úrral, Ausztria és Stájerország hercegével, akkor a mi és országunk legfőbb ellenségével szemben általános hadjáratot indítottunk, és hadseregünkkel együtt országába benyomultunk, s egy bizonyos Roró[8] nevű várat megostromoltunk, a gyakran említett Perény mester a vár ostromában nekünk és az összes jelenlevőknek, a minket és a koronát megillető hűség érdekében, hű szolgálatokat törekedett nyújtani, magát a forgandó szerencsének alávetve, ott életveszélyesen megsebesült.”[9]


III. András király Vörös Ábrahám ispánnak

1294. január 18.

„Továbbá, midőn unokatestvérünknek, Magyarország néhai nevezetes királyának, László úrnak a halála után az ország trónját és koronáját elfoglaltuk, Ábrahám ispán Albert úrnak, Ausztria és Stájerország hercegének, akkori legfőbb ellenségünknek seregével Nagyszombat város mellett férfiasan megütközött, s ott az ellenséget legyőzve a németek közül többet elfogott, és a győzelem jeleként az ellenség lobogóit elküldte nekünk, a Sasvár nevű várat pedig, melyet felségünkkel szemben a németek birtokoltak, Ábrahám ispán megostromolta, és az elfoglalt várat visszaadta nekünk.”[10]


III. András király Pál, hántai prépostnak, valamint testvéreinek

1294. június 22.

„Megfontoltuk Pál prépost és korábban említett testvérei [Vid és János - HG] hűségét, valamint a nevezetteknek országunk különböző hadjárataiban, szorongattatásaiban és ügyes-bajos dolgaiban nyújtott érdemes szolgálatait, különösen amelyeket a királyi korona iránti hűségtől indíttatva az Albert osztrák és stájer herceggel szemben vezetett hadjáratunkban a herceg Roró és Huhenler[11] nevű várainak, illetve egyéb erősségeinek ostrománál – a hajítógépek kőlövedékeitől sem visszariadva – vérük ontásával, hűségesen és lángoló odaadással teljesítettek.”[12]


III. András király Aba nembeli Péter mesternek

1294. november 26.

„Megfontoltuk hűségét és mindazon érdemes szolgálatait, amelyeket oly gyakran, különösen pedig az Albert osztrák herceg úrral, királyságunk akkori fő ellenségével szemben viselt háborúnkban, a vakvéletlen kétes kimenetelű helyzeteitől sem visszariadva nyújtott nekünk…”[13]


III. András király János ispánnak

1295. április 24.

„Megfontoltuk János ispán hűséges szolgálatait, amelyeket országunk akkori legfőbb ellensége, Albert úr, Ausztria és Stájerország hercege ellen indított hadjáratunkban báróink szeme láttára Bécs vára alatt hűségesen és illően tett, ahol megsebesült…”[14]


III. András király Vörös Ábrahám alispánnak

1296. október 19.

„…midőn Isten kegyelméből Magyarország trónját és kormányzását elnyertük, és Albert úr, Ausztria és Stájerország hercege, akkor legfőbb ellenségünk, Pozsony megye elpusztítására megindította teljes seregét, maga Ábrahám ispán, mint derék vitéz, katonáival a herceg elleni küzdelemben az Úr segítségével megszerezte a győzelem diadalát, győzelme jeleként a németektől zsákmányolt lobogót emberével elküldte nekünk. Amikor Ausztria hercege a cseheket küldte Ábrahám ispán ellen, ő szokásos hűségét megtartva csatába bocsátkozott, és a cseheket a szerencse pártfogásával legyőzte. Majd amikor az osztrák herceg hadseregét vagy katonaságát az Ábrahám ispán védte palánkvár megvívására küldte, Ábrahám ispán saját magának és övéinek nem csekély sérelmére az említett várat velük szemben megőrizte. A várban 53 embere nyíllövéstől életveszélyesen megsebesült, sőt a vár védelmében 15-öt meg is öltek a csehek. Ezenkívül amikor a németek bizonyos Sasvár nevű várunkat elfoglalva tartották, Ábrahám ispán a minket és az ország koronáját megillető hűség érdekében az említett várat tőlük visszaszerezte az általunk elrendelt parancs és határozat szerint.”[15]



III. András király Rátót nembeli Miklós királyi pohárnokmesternek

1296. október 26.

„Midőn azt követően, hogy elnyertük a Magyarország fölötti uralmat, általános haderőt küldtünk országunk akkori fő ellensége, Ausztria és Stájerország hercege ellen, a nevezett Miklós mester vére ontásával dicséretes szolgálatokat teljesített számunkra, ráadásul László és Miklós nevű két rokona is szerencsétlenül életét vesztette ekkor.”[16]




Albert herceg levele Henrik, Bajoroszág hercegéhez

1291

Albert herceg tudatja Henrik herceggel, hogy a magyarok átléptek a birodalom határain és földjén türannoszként pusztítanak. Arra kéri, hogy nyújtson neki segítséget.

„Quum vos sitis imperialis corporis pars egregia: digne cor vestrum concutit, quod Vngari transcensis limitibus, tyrannice deuastant terram nostram. Sic ergo nobis succurrite, vt, vestro fulti subsidio, conteramus exteras nationes.“[17]



Chronici Hungarici compositio saeculi XIV.

[XIV. századi magyar krónikakompozíció = Képes krónika]


„Andreas dux feliciter coronatur. Qui anno secundo regni suo cum exercitu maximo Austriam debellavit.”[18]


„András herceget szerencsésen megkoronázták, aki uralkodásának második évében nagy hadsereggel legyőzte Ausztriát”


Chronicon Henrici de Mügeln Germanice conscriptum

Mügeln Henrik német nyelvű krónikája


„Darnach czoh kunig Andreas mit grosser menige in Osterreich und ligt sich fur Wienn.”[19]


„Ezután András király övéinek nagy sokaságával Ausztriára tört és Bécsig nyomult.”


Chronica Austriacum anonymi ab a. 852-1327

Anonim osztrák krónika 852-1327


„A. 1291. Andreas rex Vngarie, de quo prius mencio fasta est, collecto exercitu magnó et forti pugnatorum et sagittariorum ad estimacionem LXXX milium Cozlonum, Walachorum, Ruthenorum, Chomanorum, Ungarorum, Septem castrorum Austriam nemine sibi resistente potener intravit, per internuncios, comites et episcopos, castra sua et civitates quas dux Austrie Albertus possidebat humiliter et benigne repetens, et tanquam homo pacis, nec ipsum ducem, nec terram suam voluntarie offendens, si dux admisisset et suis peticionibus acquievisset, utpote qui ab ipso duce cum tota familia sua, antequam Vngariam intraret et regnum esset adeptus, Wienne degens victualia sua longo satis tempora ab ipso duce acceperat. Duce vero in sua pertinencia permanente dum ni lei reddere vellet, rex ad instanciam suorum a flumine dicto Leytha, qui dividit utramque provinciam usque ad civitatem Wiennam, et a Wienna usque ad Novam civitatem, predis , incendiis et rapinis terram devastavit. Insuper quasdam municiones potenter expugnavit, obtinuit et confregit, ecclesias cremavit, viros et mulieres et parvulos, quos reperit, captivos duxit. Segetes tempore messis tam per pabulum quam per incendium et conculcacionem pedum equorum ac hominum penitus devastavit; et talis pestilencia sex septimanis in terra ista duravit. Et multo deterius huic terre fecit, quam Bela quondam potentissimus Vngaruorum rex olim cum maiori exercitu in terra ista iacens unquam fecerit. Tandem mediantibus episcopis et archiepiscopis ac comitibus Vngariae, qui destructioni terre conpaciebantur, videntes hominum miseriam, matronarum, ac virginum defloracionem, virorum ex utraque parte stragen, tocius terre cottidie inflammaciones, secundum verbum psalmiste decentis: Dum superbii impius, inceditur pauper, - pace inter regem Vngarie et dusem Austrie reformata, sub hac forma, quod civitates et castra que ad regnum pertinent, Vngarie restituerentur, que vero ad comitem pertinerent comitis Ywani confringerentur, ratum et firmum ab omnibus acclamatur, captivi redire...”[20]


András magyar király, akiről korábban említést tettem, nagy és erős hadsereget gyűjtött, 80 ezer harcost és íjászt, székelyeket (?), oláhokat, oroszokat, kunokat, magyarokat, erdélyieket és Ausztriában senki nem mert ellenállni hatalmának. Mielőtt betört volna az országba, püspökei, ispánjai kérésére követet küldött Albert herceghez, visszaemlékezve annak kegyességére, mivel az királysága elnyerése előtt hosszú időn Bécsben családjánál tartotta és táplálta. De a herceg csökönyös volt, nem adta vissza [a követelt várakat és városokat], így a követ visszatért övéihez, a király pedig parancsot adott, hogy lépjék át a Lajtának nevezett folyót, amely elválasztotta a két tartományt és onnan Bécs városához vonult, majd Bécs újvárosát [külvárosát] kirabolta, felgyújtotta, erőszakkal földig rombolta. Ezen felül erősségeket foglalt el, ugyanakkor egyházakat hamvasztott el, férfiakat, asszonyokat és gyerekeket hurcoltak fogságba. Éppen aratás ideje volt, és a takarmányt [gabonát] felégették vagy lábbal és lovakkal eltaposva elpusztították, akár a földet pusztító pestis. És sokkal nagyobb mértékben dúltak, mint egykor a hatalmas Béla magyar király hadserege. Végül, mikor a békeszerető magyar érsekek, püspökök és ispánok látták a rettenetes pusztítást, látták a síró embereket, a matrónák és szüzek megbecstelenítését, a férfiak egy részének lemészárlását, és a nap mint nap lángoló rettenetet, végül  ahogy a zsoltár mondja: istentelen dölyfük alábbhagyott és békét kötöttek a Magyar királyság és Ausztria hercegsége között, ezen feltételekkel: A városok és várak melyek oda tartoztak visszakerülnek a királysághoz, Iván ispán várait lerombolják, megfogadják, hogy az összes fogságba hurcoltat elengedik.







III. András itineráriuma 1291-ben:

 

I. 2.                 Várad

I. 5.                 Várad

I. 7.                 Várad

I. 29.               Fülpös

II. 25.              Gyulafehérvár mellett

III. 11.             Gyulafehérvár

VI. 3.               Buda

VI. 5.               Buda

(VI. 16.           Buda?)

VI. 21.             Lórév

VI. 29              Fehérvár

VII. 3.             Fehérvár

VII.8.              Komárom

VII.10.            Győr

VII.11.            Győr

VII.14.            Abdai hídnál

VIII. 2.            Wolter vár melletti tábor

VIII. 4.            Wolter vár melletti tábor

VIII. 6.            Wolter vár melletti tábor

VIII. 9.            Bécs mellett

VIII 17.           Bécs vára alatt

VIII. 24.          Fertőfő

VIII. 26.          Pozsony

VIII. 29.          Buda

           






[1] ÁHKOKJ 3728. sz.

[2] ÁHKOKJ 3729. sz.

[3] ÁHKOKJ 3732-3734. sz.

[4] ÁHKOKJ 3735-3737. sz.

[5] ÁHKOKJ 3738. sz.

[6] ÁHKOKJ 3741. sz.

[7]Kritikai kiadás: Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke, II. kötet, 4. füzet 1291-1301. 3878. sz. Továbbiakban: ÁHKOKJ. Fordítás:In: Középkori históriák okleveleinkben. Szeged, 2000. p. 165-166 továbbiakban: KHO

[8] Ma Rohrau, Ausztria.

[9] ÁHKOKJ 3916. sz. Ford.: KHO, p. 168.

[10] ÁHKOKJ 3961. sz. Ford.: KHO, p. 171-172.

[11] Ismeretlen hely.

[12] ÁHKOKJ 3976. sz. Ford.: KHO, p. 173.

[13] ÁHKOKJ 3997 és 3998 sz. Ford.: KHO, p. 174.

[14] ÁHKOKJ 4013 sz. Ford.: KHO, p. 175.

[15] ÁHKOKJ 4088 sz. Ford.: KHO, p. 178-179.

[16] ÁHKOKJ 4090. sz. Ford.: KHO, p. 180.

[17] Fejér: Codex Diplomaticus. Tom. VI. Vol. 1. p. 160-161

[18] SRH I. p. 477

[19] SHH II. p. 211.

[20] Gombos: Catalogus Fontium Historiae Hungaricae. Tom I. 1215. p.515-516




Weblap látogatottság számláló:

Mai: 46
Tegnapi: 57
Heti: 322
Havi: 2 065
Össz.: 168 048

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Források az 1291-es magyar-osztrák háborúhoz 2010.VI.10.
Horváth Gábor honlapja - © 2008 - 2017 - hagi.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: hagi.hupont.hu - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »