Horváth Gábor honlapja

"Ahol háborúban sem hallgatnak a múzsák..."


Anonymus XI. századi adatai

anonymus.jpg


Anonymust a jelenlegi történelemírók nem sokra becsülik, mondván a történeteit úgy találta ki, a neveket helynevekből kerekítette és szabad utat engedett fantáziájának. Néhol valóban, azonban van 5 olyan adatsora, amelyet más forrásokkal ellenőrizni lehet és amelyek bizonyosan történelmi események a XI. századból. Anonymust általában XII. század végi vagy XIII. század eleji írónak mondják, de megjegyzendő, hogy az utolsó adat, amit pontosan datálni tudunk nála az 1047-1060, azaz András király uralkodása (haláláról nem ír). Viszont az előszóban magát a dicső emlékezetű Béla király jegyzőjének említi, ami a megalkotást minimum 1063 utánra tolja ki. Ez egyben a mű terminus post quem-je, ami előtt nem íródhatott. Az öt egyértelműen XI. századi adattal ellentétben egy XII., pláne XIII. századi eseményt sem ír le! A legfőbb érvek Anonymus datálására nyelvtörténetiek vagy a tartalomból fakadóak. Az első szempontnál nem szabad elfelejteni, hogy a mű egyetlen XIII. századi másolatban maradt ránk, márpedig a művet a másolók itt-ott elolvashatták, félreértelmezhették vagy kiegészíthették számukra értelmesen (mint mondjuk, hogy István király neve elé odateszik a szent jelzőt, ami 1083 utáni állapotot tükröz, igaz valakit tekinthettek szentnek már akkor is, ha még nem kanonizálták). A tartalmi anakronizmusokra egy XI. századi keltezést illetően szerintem kellő választ adott Hölbing Tamás: A honfoglalás forráskritikája I-II című remek könyve. Anonymust én XI. század végi írónak tekintem, ami mellett azon túl is komoly érvek szólnak, hogy 1063 utánra nincs datálható adat a műben:

- ő ismeri egyedül a magyar krónikák közül (de külföldről is csak a XVI. Században alkotó Aventinus!) Aba király Sámuel nevét, ami jelezheti, hogy nincs korban túl messze az uralkodásától.

- Szintén egyetlen krónikásunkként tud Ajtony létezéséről, akiről egyébként rajta kívül csak a jóval későbbi Szent Gellért nagy legendája szól, valamint a még későbbi Laskai Osvát! Laskai azt írja, hogy adatát egy krónikában olvasta Ajtonyról, de ilyen krónikát jelenleg nem ismerünk Anonymuson kívül.

- Amikor megjegyzi, hogy ő Béla király jegyzője, nincs sorszám a Béla előtt, amit bizonyára megtesz, ha nem I. Béla szolgálatában állt!

- Anonymus nem tud az Ausztria elnevezésről, amely a XII. század közepétől terjed el…

És még lehetne sorolni… De most nézzük mit tud Anonymus a XI. századunkról, és nézzük ezt olyan szemmel, hogy írójuk a legkorábbi magyar történetíró, így akár ezek az adatok pontosabbak is lehetnek, mint a többi krónikánk!

 

1. „A Maros folyótól Orsova váráig terjedő földet pedig bizonyos Galád nevű fejedelem Bodony várából kiindulva kun segítséggel foglalta el. Tőle származott Ajtony,[1] aki aztán Maros menti várában sok idő múltán, Szent István király idején Doboka fia Csanád, a király unokatestvére[2] megölt, mivel az említett királlyal mindenben szembefordult. Kiváló szolgálatáért az előbb említett király neki adta Ajtony feleségét és várát, amelyet ma Csanád várának hívunk, annak minden tartozékával, mivel a jó uralkodók szokása híveik megjutalmazása.”[3]


2. „Ez később meg is történt, hiszen Tétény utódai Erdély földjét egészen Szent István király idejéig birtokolták. Még tovább is az övék maradt volna, ha az ifjabb Gyula két fiával, Bolyával és Bonyhával felvette volna a kereszténységet, és a szent királlyal folyamatosan szembe nem szegült volna, miként az majd a későbbiekben kiderül.”[4]


3. „Ezután Tétény háborítatlanul és szerencsével birtokolta az erdélyi földet, amely azonban csak Szent István király idejéig maradt utódai birtokában. Tétény pedig Horkát nemzette, Horkától Gyula és Zombor származott, Gyula nemzett két lányt, egyikük Karold, másikuk Sarolt, Szent István király anyja. Zombor pedig az ifjabb Gyulát, Bolya és Bonyha apját nemzette, akinek idejében Szent István király hatalma alá vette Erdélyt. Magát Gyulát megkötözve Magyarországra vezettette és élete végéig börtönben tartotta,[5]

Mivel hogy a hitben gyenge vala

S kereszténnyé lenni nem akara,

és annak ellenére, hogy anyja rokonságából való volt, sok mindenben szembeszállt a szent királlyal.”[6]


4. „Ekkor Árpád fejedelem nagy földet juttatott a Mátra erdejében Ednek és Edemennek[7], ahol később unokájuk, Pata[8] várat épített. Tőlük származott sok idő elmúltával Sámuel király, akit később kegyessége miatt Abának hívtak”[9]


5. „De azt a földet, amelyet most Ketelpatakának hívnak, utódai egészen Szár László[10] fia András király idejéig birtokolták. András király azonban elcserélte Ketel leszármazottaival azt a helyet. Erre két oka is volt: egyrészt megfelelőnek tűnt királyi vadászatokhoz, másrészt felesége szeretett az ország ama részén időzni, hogy közelebb lehessen szülőföldjéhez, minthogy az orosz fejedelem leánya[11] volt a király attól félt, hogy a német császár Péter király vérének megbosszulására Magyarországra jön, miként azt a következőkben majd elbeszéljük.”[12]


A felhasznált Anonymus fordítás: Anonymus: A magyarok cselekedetei. Bp.: Osiris, 2004.




1 Tehát Ajtony Anonymusnál egyáltalán nem magyar törzsfő, sőt nem is magyar. Ha magunk elé képzelünk egy térképet és elolvassuk Anonymus leírását a Kárpát-medence honfoglaláskori politikai helyzetéről akkor az derül ki, hogy az Alföldet és Erdélyt bizony bolgár vazalusok uralják (Salán vezért a bolgár kán (nagy Keán) leszármazottjának tartja!). Ez egyébként egybecseng a nyugati forrásokkal, amelyek a Duna mentén a 820-as években frank-bolgár harcokat jelentenek.

2 Nepos regis

3 Anonymus: A magyarok cselekedetei, 11.

4 Anonymus, 24.

5 Vagy Anonymus vagy Merseburgi Thietmar téved, aki szerint Gyula kiszabadult és Vitéz Boleszláv lengyel fejedelem szolgálatában harcolt Szent István ellen a felvidéken. Bolya és Bonyha később is fontos udvari szerepet játszottak, mígnem a Péter király elleni szervezkedés vádjával kínpadon végezték a Képes Krónika 81 fejezete szerint.

6 Anonymus, 27.

7 Edet és Edement Anonymus kun származású vezérként mutatja be a 10. fejezetben.

8 A kiadás jegyzetében Veszprémy elfogadva a KMTL álláspontját a manapság sokat emlegetett Gyöngyöspatával azonosítja.

9 Anonymus, 32.

10 Szár László herceg Vazul testvére volt, Anonymus-szal ellentétben András királyt más krónikáink Vazul fiának tudják.

11 Anasztázia, Bölcs Jaroszláv kijevi nagyfejedelem lányáról van szó. 

12 Anonymus, 15.


anonymus2.jpg

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 31
Tegnapi: 57
Heti: 307
Havi: 2 050
Össz.: 168 033

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Anonymus, mint XI. századi forrás
Horváth Gábor honlapja - © 2008 - 2017 - hagi.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: hagi.hupont.hu - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »